Egyikkel sincs amúgy semmi baj, amíg otthon a négy…elnézést, szóval bárki, bármilyen személyes meggyőződését kiélheti az interneten Én is pontosan ugyanezt teszem, és ugyanúgy pénzért mutogatom, mint Gulyás. A különbség az, hogy én nem keverem össze az interjú műfaját a saját meggyőződésem tukmálásával, másrészt ha megpróbálkozok valami új dologgal, igyekszem azt megtanulni.
Nem lehetetlen ez, kénytelen vagyok rámutatni pl. a kiváló Tóth Szabolcs Töhötömre, aki egy nagyinterjúnak úgy ül neki, hogy először mindent is felkutat az interjúalanyáról, majd leül vele kétszer beszélgetni, és harmadik nekifutásra veszi fel az interjút, amelyben igyekszik a háttérben maradni, és a hallgató számára a legtöbb és a legjobb információt kiszedni az interjúalanyból.
Persze létező műfaj a provokatív interjú is, de a nagyon alapos kutatás ott is elengedhetetlen. A legnagyobb pofára esések – itt a Múzsán is – mindig abból vannak, ha idegből írok meg valamit, nem nézek legalább kicsit utána. A Kropotkin Kommentelő Kommuna legfeljebb idegesít néha, rosszul akkor szoktam magam érezni egy kommenttől, amikor valaki egy darab link segítségével megsemmisít. Ráadásul ezek a kommentelők elég intelligensek ahhoz, hogy nem is csesznek le, pontosan tudják, hogy majd azt megteszem magammal.
A baj akkor kezdődik, amikor a pofára esés elmarad, mert az embernek rajongói vannak, akik azt gondolják, hogy ezt lehet csinálni és milyen jó az, amikor a mi drága Marcink »játszik mint macska az egérrel« az interjúalanyával.
Ezzel együtt, a legtöbb esetben nem tudom sajnálni az interjúalanyt. Egy Fekete-Győr vagy Márki-Zay elvileg profi politikus és médiaszereplő, akinek ugyanúgy fel kell készülnie egy interjúra, mint a riporternek. Jobb esetben valaki, vagy akár több valaki veszi a fáradságot és megnézi Gulyás összes interjúját, amerikai sporthasonlattal csinál egy »reading«-et. Ha a dobó a tökét igazítja meg előbb és aztán a sapkáját, akkor csavart dobás jön, ha fordítva, akkor gyors labda. Aztán ugyanez vagy egy másik csapat megpróbálja lemodellezni a taktikát. Az interjúkból megfejti, hogy Gulyás emberei hol szoktak utánanézni dolgoknak, és ugyanúgy utánanéz a saját emberének. Ebből kiszedi a lehetséges kellemetlen témákat, és azokra felépít egy kérdés-válasz stratégiát. Egy másik – lehetőleg szakember – csapattag bekészíti a mantrázható mondatokat. Végül pedig elgyakorolják, és ha ez megvan, akkor nem kell félni Gulyás Mártontól.